650 és1340 között kb. hétszeresére, 35,5 millióra nőt Közép- és Nyugat-Európa lakossága. Elmúlt az un. kis jégkorszak, lassú változások következtében javuló életviszonyok között éltek az átlagemberek. A korabeli népesség életének meghatározó módon ad keretet a kerszténység.

A 11. századtól megindultak a keresztes hadjáratok, melyek következtében nagy népmozgások, egymásra hatások alakították Európa országainak életét. Az elfeledett antik tudományok arab közvetítéssel újra bekerültek a művelt köztudatba, a világkép lassú változását segítették elő. Az embertömegek vándorlásának nemkívánatos hatásaként súlyos járványok jelentek meg, és gyorsan terjedtek. Így 1347-től tombolt a nagy pestisjárvány, melynek következtében eluralkodott a válság, a létbizonytalanság. Az emberek végletes vallásos rajongással, halálvárással reagáltak a kilátástalan helyzetre.

Maestro dell' Osservanza: Szent Antal apát szétosztja vagyonát, 1440 körül
(Washington, National Gallery of Art)

A vallásos élet fontos gyakorlata az alamizsnaosztás, melynek szélsőséges esetét láthatjuk a képen. Szent Antal erszénye megegyezik a pénzérmék megjelenése óta általánosan használt formával, mely kör alakúra kiszabott bőrből, a szélén átfűzött összehúzó szíjjal készült.

Másik elterjedt típus a kettéhajtott téglalap alakú alkatrészből áll, két oldalán összevarrva, melynek nyakrészét az előzőhöz hasonlóan zsinórral összehúzva zárták.

Irodalmi forrás: Gy. Fogarasi Katalin - Erszények, táskák története 1300 - 2000